Az utóbbi időben kétféle állapot fordult elő nálunk családilag: a betegségbe be, illetve a betegségből ki. Ennek tudható be, hogy nem igazán forgolódtunk a városban. Még a Kindermuseum-os foglalást is lemondtam, pedig másfél év után (jó, rajtam is múlott)meglepetésszerűen végre sikerült időpontot foglalnom. Tulajdonképpen nem is gondoltam komolyan a foglalást, csak gondoltam megpróbálom újra, hogy működik-e az internetes foglalási rendszer és majd a sajnálkozó visszajelző e-mail után kérek egy időpontot. De a rendszer működött, volt hely és ezért végig kelett gondolnom, hogy tulajdonképpen akarom-e kitenni manót egy 1-6 éves kisgyerekek (nyálas kezek, szájbavétel, stb.) részére kitalált "múzeumi" sétának. Úgy gondoltam, hogy extrém sportból egyelőre elég a bölcsi, inkább nem kockáztatok, no meg lusták is voltunk elindulni szombaton reggel. Így a gyerekmúzeum bemutatását egy másik posztban fogom megejteni.

Amire viszont sikerült rávenni magunkat, az egy jó kis szánkózás volt kedvenc hétvégi helyünkön a pözleinsdorfi parkban, ahol külön szánkódomb is van. Újból megtekintettük az állatokat is. Bár tél lévén legtöbbjüket melegebb helyre helyezték át, azért a papagájok (azok nem trópusi madarak???) a barik és a kecskék megmutatták magukat. A téli örömök végül egy esőnek estek áldozatul. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.