Ennek a posztnak egyszer már nekifutottam, de annyira bonyolult és hosszadalmas feladatnak tűnt a megírása, hogy félbe maradt. Viszont mégsem tartható, hogy egy Wiener Melange-ra keresztelt blogon nincs egyetlen kávés bejegyzés sem. Holott a posztíró nagy kávérajongó, ennek ellenére több hónapos kutatómunkát és jónéhány kávé elfogyasztását igényelte pl. annak kiderítése, hogy akkor tulajdonképpen mi is a különbség a Wiener Melange és egy Cappuccino között. Mert első ránézésre szerintem csak a neve. De ha nem ragadunk le a melange-nál, akkor kifejezetten jól jön, ha tisztában vagyunk a kávéházi szaknyelvvel. Előre bocsátom, azért nem vagyok barista, hogy kenjem-vágjam a témát...

Mielőtt belevágunk a különböző elnevezésekbe, még annyit, hogy összefoglalva: a bécsi kávék az olasztól eltérő külön megnevezését a kávé pörkölése indokolja, a bécsies kávé ugyanis kevésbé pörkölt, mint az olaszos.

Először is van a Kleiner Brauner/Kleiner Mokka (kicsi barna), ami a suta magyar fordítás ellenére egy nagyon is baráti, normál espresso kávé. Van olyan kávéház, ahol megkülönböztetik a kis feketét és a kis barnát, itt a kis fekete jelöli az általunk espresso-nak ismert kávét, a kis barna pedig a "crema" változat. Aztán van a Großer Brauner/Großer Mokka (nagy barna, még hülyébb fordítás szerint), ami dupla adagot jelöl.Ebből is létezik fekete és barna verzió. Aztán van ugye a nálunk is ismert hosszú kávé, ami itt Verlängerter névre hallgat. Bár az elnevezés csalóka mert nem a filterkávéról van szó, ilyen is van, ezt Filterkaffe-nak hívják, hanem egy hosszúlére eresztett espresso-ról. És a tej hozzáadása még csak most következik!

A hozzáadott tejmennyiséget tekintve növekvő sorrendben: A macchiato, ami, ahogy a neve is mutatja épp csak egy kis tejfoltot tartalmaz, a cappuccino egy kis fekete tejhabbal, előkelő helyeken lefelé szűkülő csészében szervírozva, a Wiener Melange pedig fele kávé fele tej plussz tejhab, a Milchkaffe/caffe latte/Kaffee Verkehrt pedig a tejes kávé, amiben több a tej, mint a kávé. Ismerik itt is a tejhab helyett tejszínhabot a kávéra megoldást, csak itt nem cappuccinonak hívják, mint nálunk sok helyen, hanem Franziskanernek. Megemlítendő még a Häferlkaffee is, ami szintén egy lazább, nagyobb mennyiségű kávé, nagyobb mennyiségű tejjel.

Ezen kívül még számtalan variáció létezik aszerint, hogy még milyen ízesítő kerül a kávéba. Szinte minden kávéháznak van saját kreálmánya a ház kávéja néven, vagy a kávéház nevére keresztelve. Aztán vannak az alkoholos verziók, például cseresznyepálinkás (néhol rumos) Fiakker névvel, narancslikőrrel Mária Teréziára és Mozart likőrrel, milyen meglepő, Mozartra keresztelt verzió. Valamint a méltán híres Manner nápolyiról elkeresztelt Manner likőrös, Manner névvel. 

Hát röviden, és remélem érthetően egyelőre ennyi. Azért ezzel együtt tanácsos rákérdezni a részletekre, mert különböző helyeken némileg eltérhet a készítés módja. A Landtman például azzal reklámozza magát, hogy náluk van a legnagyobb hab a kávén. Ez lehet, hogy igaz, no de mi van akkor..., Bécsben rossz kávét (éppúgy mint rossz éttermet) találni nagy teljesítmény.

A végére még kedvet is kaptam ,hogy tovább kutakodjam. A kávéházak pl. külön megérnek egy misét, de legalább egy-egy posztot. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.