Már régen kinéztem magunknak a Gyerekmúzeumot (ZOOM Kindermuseum, Manó szavaival Kendermúzeum),  próbálkoztam is a bejutással, de valahogy mégis csak most álltak össze a csillagok, hogy nekiinduljunk. Az ürügyet apa hétvégi távolléte, egy bezárt kétéves által a lakásban okozható káosz rémképe és a kinti mínusz 5 fok szolgáltatta. Szóval ismét foglaltam helyet a honlapon. (Azt hiszem csak így lehet bejutni, de mindenképpen csak így érdemes, mert szar ügy, ha ott kell közölni a felajzott gyermekkel, hogy ma mégsem lesz móka és kacagás.) Ezúttal is sikerült hét közben foglalnom a hét végére, de ez tavasztól-őszig határozottan nem működött, úgyhogy aki Magyarországról próbálkozik mindenképpen időben álljon neki. A benti cipőt se hagyjuk otthon, igénytelenebb szülők zokniban is nyugodtan mehetnek.

Érkezéskor a jegyek megváltása után vetkőzés, és irány a tenger! A gyerekmúzeumnak külön részei vannak a különböző korcsoportoknak. Mi az 1-6 évesek mezőnyében az Óceán névre hallgató részlegbe neveztünk be. A bejárat előtti cipőcsere (szülőknek is!) nyűgét egy mesterséges akvárium kompenzálja a kiskorúaknál, amiben műanyag halak és vizinövények között egy műanyag tengeralattjáró mozog fel-le. A két oldalon lévő gombokkal bugyborékoltatni tudjuk a szerkezetet. És még bent sem vagyunk...

A "múzeumban" aztán van minden, ami egy óvodás korú gyermek szem-szájának ingere. Az egész olyan, mint egy fantáziadús játszóház a tenger témája köré csoportosítva. A földszinten a tengeri állatok, növények és egyéb lények, hangok körében tájékozódhatunk, az emelten pedig egy hatalmas hajó ketyeréit lehet testközelből tanulmányozni. A tudományos jelleg szintjét (merthogy ettől múzeum és nem játszóház) a szülők maguk határozhatják meg: lehet a gyermeket minden magyarázat nélkül rohangálni hagyni és kipróbálni, amit akar, de lehet neki közben magyarázgatni is a dolgokat. Manónak például a játék hevében feltűnés nélkül sikerült elmagyarázni, hogy mi az a sziget, kikötő, mire való a világítótorony és kik azok az eszkimók. Ez egy két és fél éves szintjén szerintem elég vagány, akkor is, ha emlékezni inkább a "vizimatracra" fog. A vizimatrac egy hosszú vízágy (vízzel töltött matrac) átlátszó felső borítással, egy a belsejében kígyózó fénycsővel. Az egész egy szűk, tök sötét alagútban van, tengeri hangokkal aláfestve, ahová Manó csak utánam volt hajlandó bemászni - először... Aztán pedig ki sem lehetett volna húzni onnan.

A legnagyobb probléma az idő rövidsége volt, csak egy órát lehet bentmaradni. Manócska elég komoly reklamációt csapott emiatt, szerencsére a pihenőben lévő elefántokkal aztán sikerült elterelni a figyelmét. Egészen addig, amíg az üvegfalon keresztül meg nem látta a Műterem (Atelier) névre hallgató részét a múzeumnak, ahol egy nagy, két szintes építményt lehet tetszés szerint összemázolni, kalapálni, tapétázni. Mivel ez a rész 3-tól 12 éves gyerekeknek szól, még nem kvalifikáltuk magunkat, de a tetszési index alapján elkerülhetetlen lesz egy újabb látogatás. A nagyobb gyerekek részére (6-12 éves korig) a Kiállítás részleg van berendezve, úgy néztem, változó tematikával.

Összességében én a gyerekmúzeum látogatását egy ovis korúval úgy tudnám tökélyre fejleszteni, hogy míg apa a gyerkőccel kúszik-mászik a tenger alatt és kipróbálja a nagy hajó összes ketyerélyét, addig annya a Mariahilfer Strasse-n (a múzeum negyednél kezdődik) vásárolgat. No jó, ez azért így nem igaz, én is nagyon élveztem, ahogy Manó belevetette magát a felfedezni való játékok közé. Hol csillogott a szeme az örömtől és az izgalomtól, hol pedig rémesen komolyan tanulmányozta a zsákokat emelő daru működését. Azért összességében mégiscsak azt gondolom, hogy a tengeres rész igazi apás programnak való hely. Mindez igazán megér 3 eurót egy hétvégi délelőtti programért. 

A bejegyzés trackback címe:

https://wienermelange.blog.hu/api/trackback/id/tr581696399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása