Előre bocsátom szeretem az igényes, elegáns dolgokat, önmagában semmi kifogásom a bálokkal, bálozással szemben. Lehet, hogy ez csak egy ilyen pikírt korszak nálam, de egyszerűen mostanában egyre kevésbé bírom a sznobériát. Lehet, hogy azért, mert Bécs eleganciája és csillogása mellett azért észre kell venni a bécsiek sokszor öncélú pökhendiségét is.

Mégis, ha február, akkor báli szezon Bécsben. Sztereotípiákban itt sincs hiány a magyar fejekben. Személyes élménnyel "sajnos" nem dicsekedhetek, mert bár meghívásunk éppen lett volna, "nem volt kedvünk" 600 eurót (egy estélyi 200-300 euró + cipő + szmoking + fodrász) költeni kettőnk toalettjére egy alkalomra. Így maradnak az impressziók, amiket a helyi ismerősökön és a médián keresztül gyűjtöttünk.

Mi magyarok általában a bécsi Operabálra szoktunk figyelni, aminek mintájára ma már otthon is hagyománnyá vált az operában rendezett bál. A tavalyi rendezvény közvetítését véletlenül sikerült kifognom az ORF-en. A közvetítés legnagyobb tanulsága számomra az volt, hogy a "celebség" mennyire lokális jelenség. A kommentátor által lelkesen felkonferált hírességek közül ugyanis a vezető politikusokon, a Swarovski és Meinl család képviselőin kívül senkinek a neve nem csengett ismerősen. (Gyanítom hasonló lett volna a helyzet Európa többi országában is és akkor az még csak Európa.) Bár lehet, hogy ez csak engem minősít... Operabáli belépőt 230-2500 euróig vehetünk, az utóbbi árban már benne foglaltatik 2 éjszaka egy 5 csillagos szállodában. A páholyból mintegy 17 ezer euróért nézhetjük a magukat halálra izguló és botladozó nyitótáncosokat. A közvetítés során maradandó élménnyel szolgált a magyar operaház igazgatójának remek szereplése, akit a riporter a magyar bálról kérdezett. Az igazgató tolmács útján egyszavas válaszokkal,  kellemes alkoholgőzben, a riporternő dekoltázsába feledkezve kb. annyira szorítkozott, hogy igen nálunk is lesz bál és jó lesz.

Az idei bálhoz kapcsolódó botrány, hogy a sztárvendégnek meghívott Lindsay Lohan inkább egy shoppingolást választott a bécsi kiruccanás helyett , így a bécsiek kénytelenek voltak beérni egy jóindulattal is csak B listásnak nevezhető örökzöld sztárral, a Modern Talkingból ismerős Dieter Bohlennel, aki épp ráért sztárvendégnek lenni. Az osztrák értelmiség egyébként az arcmutogató Operabál helyett a Filharmónikusok báljára jár. 

A báli szezon egyébként a keresztény naptár szerinti időszakban, január elejétől február közepéig tart és valóban nagy hagyománynak tűnik, az újságok mindenesetre tele vannak a cukrászok báljától a súlyemelők báljáig minden rendű és rangú embereknek szóló meghívókkal. A Hofburg patinás termei között necsak hétvégén, hanem naponta rendeznek bálokat.

Képek: www.vienna.at

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.